•

Az Egyházban már a második századtól elterjedt a vértanúk tisztelete. Először csak a szentek földi maradványait igyekeztek megőrizni, később a ruhájukat és a hozzájuk tartozó tárgyaikat is.  Az ereklyék a XII. századra olyan jelentőségre tettek szert, hogy a városok gyakran harcba bocsátkoztak megszerzésükért. Katedrálisok emelkedtek körülöttük, s megindultak a nagy zarándoklatok, hogy a hívek az ereklyék előtt kérjék a szent közbenjárását a testi-lelki gyógyulásuk érdekében. 
Az Egyházban a kezdetektől fogva jelen volt Jézus édesanyjának, Máriának a kiemelt tisztelete is. A középkorban terjedtek el a zarándoklatok azokhoz a templomokhoz, ahol a Szűzanyát ábrázoló kegyszobrot vagy kegyképet őriztek. A barokk korban, ahogy egész Európában, úgy Magyarországon is új Mária-kegyhelyek születtek. A 19. és 20. századi kegyhelyek főképpen a Mária-jelenések helyszínein jöttek létre. 
A kiállítás bemutatja az Egyház ereklye-tiszteletét és a különböző ereklye-típusokat. Megismerhetjük a Győri Egyházmegye legjelentősebb ereklyéit, illetve a leglátogatottabb zarándok- és búcsújáróhelyeit. A tárlat központjában a Bazilika két kiemelkedő szakrális kincse áll: a Szent László-herma és Könnyező Szűzanya-kegykép.
A Hermával kapcsolatban képet kapunk Szent László középkori tiszteletéről Váradon és az egész országban. A templomi freskók, kódexek mutatják a lovagkirály töretlen népszerűségét, amely az országhatárokon is átnyúlt. A látogatók a tudományos és grafikai arcrekonstrukciók által megismerhetik László feltételezett arcvonásait. A Herma makettjén érthető válik, hogyan helyezkedik el valójában a tartójában a koponya-ereklye.
A kiállítás a győri kultusz és a Szent László-körmenetek történetének bemutatásával folytatódik, amely az 1763-as fölrengéshez kapcsolódik. Zichy Ferenc püspök (1743-1783) ekkor rendel el először körmenetet az Oltáriszentséggel és a Hermával a nagyobb pusztítástól való megóvás végett. A kiállítás elénk tárja az első körmenet rendjének leírását, valamint a később évszázadok e jeles eseményéről szóló ábrázolásait, fényképeit. Megtekinthetjük a Győri Bazilika Szent László-ábrázolásait a freskókon, festményeken, szobrokon és oltárokon.
A Könnyező Szűzanya-kegykép Írországból származik, amelyet a hazájából menekülő Walter Lynch püspök 1655-ben hozott a városba. Halála után a kép a székesegyházba került, ahol 1697. március 17-én vérrel könnyezett. A csoda hatására a kegykép körül jelentős helyi és országos kultusz alakult ki. Tisztelete a határokon túl is elterjedt. Írországban két templomot szenteltek a győri Szűzanya tiszteletére, de a kép másolatait Németországban és az Egyesült Államokban is megtaláljuk. A kiállítás foglalkozik a kép történetével, a könnyezés csodájával és a körülötte kialakult tisztelettel, valamint a búcsújárással.