Belépés
A győri Egyházmegyei Levéltár évente két-három kiadvánnyal jelentkezik, ezzel az egyik legtermékenyebb katolikus közgyűjteménynek számít. Az idei, XV. Győri Könyvszalonon két kötettel ismerkedhettünk meg tüzetesebben: Soós Viktor Attila A kereszt erősíti a gyengét. Boldog Apor Vilmos tevékenysége az üldözöttek védelmében c. kötetét Mózessy Gergely, a Székesfehérvári Egyházmegyei Gyűjtemény igazgatója, Nemes Gábor Brevia Clementina. Magyar vonatkozású brévék VII. Kelemen pápa idejéből 1523–1526. című könyvét pedig Tusor Péter, egyetemi docens, a MTA-PPKE ʻLendület’ Egyháztörténeti Kutatócsoport vezetője mutatta be. Míg ez előbbi kiadvány a levéltár ötödik, Boldog Apor Vilmosról szóló könyve – melyek mintegy alsorozatot képeznek a levéltár kiadványai sorában –, addig a Brevia Clementina rendhagyónak számít, hiszen ez a Collectanea Vaticana Hungariae sorozat részeként, közös kiadásban látott napvilágot.
Tusor Péter a kötet ismertetése során elmondta, hogy a Vatikáni Levéltárban fellelhető középkori magyar vonatkozású források teljességre törekvő feltárásának és kiadásának ez egy újabb fontos állomása. A könyvet a szerzővel folytatott beszélgetés révén ismerhette meg a szépszámú érdeklődő. Nemes Gábor elmondta, hogy a pápa bizalmas levelezésének lefolytatására egy bréve nevű, a bullától élesen elkülönülő irattípust hoztak létre. A forrásokból nemcsak a Mohács előtti évek magyar-szentszéki diplomáciájáról kaphatunk képet, hanem a török által sújtott területek mindennapi életébe, a magyar királyi udvar intrikáiba és a cseh-morva felekezeti küzdelmekbe vagy akár a Fuggerek magyarországi működésébe is betekintést nyerhetünk.
Mózessy Gergely könyvismertetését egy érdekes észrevétellel kezdte: Apor Vilmos életét, tevékenységét boldoggá avatása után kezdhette el behatóbban megismerni az olvasóközönség, hiszen forrásfeltáró alapkutatások csak ezután jelentek meg, és az életét bemutató monográfia még mindig várat magára. A kötet részletesen ismerteti a katolikus vallású zsidók védelmében létrehozott Magyar Szent Kereszt Egyesület tevékenységét, melynek Apor Vilmos 1942-től egyházi elnöke volt. A győri gettó felállításakor elmondott híres pünkösdi beszéde, Serédi Jusztiniánnal, Mindszenty Józseffel és Kelemen Krizosztommal folytatott levelezése, Sztójayval és Szálasival váltott táviratai mind értékes adalékokat jelentenek a téma kutatói számára. Az üldözöttek védelmében tanúsított erőfeszítései alapján két tételt bizonyít a könyv: egyrészt – történész szemmel megítélve – Boldog Apor Vilmosnak akkor is a boldogok között lenne a helye, ha nem hal vértanúhalált; másrészt a magyar katolikus egyház vezetői igenis helytálltak a vészkorszak éveiben.
