Megújult Keresztély Ágost győri püspök iratainak első három kötete

Keresztély Ágost szász herceg 1697 és 1725 között kormányozta a győri püspökséget, 1698-ban bíborossá, 1707-ben pedig győri püspöki székének megtartása mellett esztergomi érsekké nevezték ki. Korszakalkotó személyiségével Magyarországon eddig mindössze egy kilencven évvel ezelőtt megjelent munka, Kelemen Atanáz: Keresztély Ágost herceg katolikus restaurációs tevékenysége a győri egyházmegyében (Pannonhalma, 1931.) c. foglalkozik. Mivel a győri püspöki levéltár közép- és koraújkori állománya nagyrészt megsemmisült, így Keresztély Ágost az első győri megyés főpásztor, akinek számottevő iratanyagát őrizzük. A török kiűzése utáni közállapotokról és az egyházmegyéiben elindított katolizálási folyamatokról tartalmaznak nélkülözhetetlen, országos, sőt a herceg személye miatt európai érdeklődésre is számot tartó iratokat. A csaknem egy iratfolyóméternyi gyűjteményt valószínűleg a 19. század folyamán nyolc vaskos kötetbe kötötték, kutathatóságát a gyűrött, vízfoltos, sőt helyenként penészes és szétmállott dokumentumok megnehezítik. A teljes iratanyag restaurálását három év alatt valósítjuk majd meg; a nyolc kötetből ezért idén első ütemben az első három volumen készült el. A restaurálási munkálatokat az ArchivArt Könyvrestaurátor Műhely Kft. végezte el, a felújítást a Nemzeti Kulturális Alap támogatta (208111/00025). A restaurált állományt digitalizáljuk és E-kutatás felületünkön kutathatóvá is tesszük.