Bedy Vince Emlékkonferencia

2016. március 31-én ünnepeltük Bedy Vince nagyprépost, Győregyházmegye legnagyobb történésze születésének 150. évfordulóját. Ez alkalomból az Egyházmegyei Levéltár és a Bedy Vince Alapítvány a Győri Hittudományi Főiskola dísztermében emlékkonferenciát rendezett. A megjelenteket Lukácsi Zoltán szemináriumi rektor, a Bedy Vince Alapítvány elnöke köszöntötte. Megnyitó szavaiban reményét fejezte ki, hogy e konferencia révén Bedy Vince méltatlanul elfeledett munkássága minél szélesebb körben ismert lesz. Pápai Lajos győri megyéspüspök megnyitójában kiemelte: mindig külön öröm számára, ha egy tudós papra emlékeznek. Rámutatott az egyháznak és kultúrának a kereszténység kezdete óta meglévő kapcsolatára. Sajnálatát fejezte ki, hogy az utóbbi évtizedekben egyre terjedő anti-intellektuális hullám ide is begyűrűzött, holott az egyháznak mindig a kultúra oldalára kell állnia. Nemes Gábor, a Győri Egyházmegyei Levéltár főlevéltárosa ismertette Bedy Vince életét és munkásságát. Egyházi szolgálata, a győri közéletben betöltött meghatározó szerepe mellett kitért Győr kulturális életének felpezsdítéséért tett erőfeszítéseire. Ismertette tudományos munkásságát, történészi módszerét, melyet a széles körű forrásismeret és ma is mintaszerű alaposság jellemzett.

Farkas Zoltán zenetörténész a legnagyobb magyar barokk zeneszerző, Istvánffy Benedek győri karnagyi tevékenységét és a győri székesegyház kottatárában lévő kottamásolatait mutatta be. Felhívta a figyelmet arra, hogy a kottatár szisztematikus vizsgálata nemcsak Istvánffy Benedek életútjához adhat újabb adalékokat, hanem megismerhetjük a 18. század egyik legfontosabb egyházzenei műhelyének kottabeszerzéseit, napi gyakorlatát, zenész-nemzedékek szervesen egymásra épülő munkáját. Bojtos Anita, a Pázmány Péter Katolikus Egyetem doktorandusz hallgatója – akinek előadását sajnálatos távol maradása miatt Arató György, a Győri Egyházmegyei Levéltár levéltárosa olvasta fel – a sopronbánfalvi pálosok hitéletéről és lelkiségéről értekezett. A 17. század folyamán újjáéledő pálos kolostor az országgyűlésnek és koronázásnak otthont adó Sopronban és környékén az itt működő noviciátusnak köszönhetően széleskörű pasztorációs tevékenységet fejtett ki, amely a búcsújárástól kezdve a társulati életen át a főbb ünnepekhez kötődő körmenetekig széles skálán mozgott. Kádár Zsófia, az Eötvös Loránd Tudományegyetem Bölcsészettudományi karának tudományos segédmunkatársa a jezsuita rend soproni és győri jelenlétéhez szolgált értékes adalékokkal. Az örökfogadalom előtti harmadik próbaévüket töltő, ún. tercia próbációs jezsuita szerzetesek számára először Nádasdy Ferenc kívánt házat alapítani Sopronban, melynek kudarca után végül Győrben nyílt terciaház Széchényi György püspök jóvoltából. A terciárius atyák jelentős szerepet vállaltak a környék rekatolizálásában: térítettek, gyóntattak és áldoztattak.

László Csaba régész a győri székesegyház építéstörténetében ma is közismert két toposzt cáfolt meg. Egyrészt szerinte helytelen az a vélekedés, hogy mely szerint Győr 1594-es elfoglalása után a törökök az északi mellékhajót földdel feltöltvén azt ágyúállásnak használták; ezt sem történeti, sem régészeti adatok nem támasztják alá. Téves feltételezésnek tartja továbbá a sekrestye déli oldali elhelyezését is: hiszen ott a reneszánsz Szent Ferenc kápolna állhatott, míg a feltehetően kétszintes sekrestyének az északi oldalon kellett lennie. Horváth Richárd, a Magyar Tudományos Akadémia Történettudományi Intézetének tudományos munkatársa Börcs ismeretlen középkori erődítésével ismertette meg a hallgatóságot. A forrásokban szereplő erősség lokalizálása után az előadó kifejtette, hogy a várat a Szentgyörgyi és Bazini grófok az 1459. évi, Mátyás király elleni németújvári lázadás alkalmával emelhették Győr megyei birtokaik védelmére és a Mátyás-párti Győr elleni támadások bázisának. Kelemen István és Nemes András, a Soproni Múzeum munkatársai a Széchényi család fertőszéplaki birtoklástörténetével és a Széchényi családnak csaknem egy évszázadig otthonául szolgáló felső kastély feltárásának eredményeivel ismertették meg a hallgatóságot.

Fazekas István, az Eötvös Loránd Tudományegyetem docense Lépes Bálint kalocsai érsek, győri püspök működését vázolta fel. Előadásából kiderült, hogy Lépes Bálint azon magasan képzett hivatalnok-főpap csoport jellegzetes képviselője volt, akik a 16-17. századi magyar állam működtetésében fontos szerephez jutottak. Lépes talán csak abban különbözött a csoport legtöbb tagjától, hogy a megszokottnál erősebb rendi kapcsolatokkal rendelkezett. Klestenitz Tibor, a Magyar Tudományos Akadémia Történettudományi Intézetének tudományos munkatársa az 1893-as soproni katolikus nagygyűléssel, annak hátterével és a kortárs sajtóban olvasható utóéletével ismertette meg a hallgatóságot. A helyi papság által szervezett és a főrendi ellenzék vezetői által támogatott gyűlés a katolikus önszerveződés egyik fontos eseménye volt. Petes Róbert, a Pázmány Péter Katolikus Egyetem doktorandusz hallgatója a győri egyházmegye Rómába emigrált irodaigazgatója, Zágon József titkosírásos kapcsolattartását mutatta be a győri püspökséggel. Az 1957 márciusától 1957 szeptemberéig folytatott titkosírásos levelezésben az egyházi hivatalok betöltésére gyakorolt állami nyomás, a nyugatról érkező anyagi támogatás, a hitoktatást segítő és a lelkiséget formáló külföldi írások kérése került napirendre.

A konferencia résztvevői ezt követően átvonultak a Káptalandomb 13. szám alatti házhoz, ahol Bedy Vince utolsó éveit töltötte és ahol elhunyt. A emléktáblát Lukácsi Zoltán rektor és Pápai Lajos megyéspüspök leplezték le. Ezt követően püspöki áldás és az emlékezés koszorúinak elhelyezése következett: az Egyházmegyei Levéltár és a Bedy Vince Alapítvány részéről Vajk Ádám levéltárigazgató és Nemesné Matus Zsanett történész, az alapítvány új elnöke, a gyirmóti egyházközség részéről Wolf Péter Pál Péter plébános és Gellén Miklósné, Bedy Vince rokona, a Bencés Diákok Győri Egyesülete részéről Péter Tamás főtitkár koszorúzott.

A konferenciáról lásd itt, itt és itt. A konferencia hanganyaga itt hallható.

Emlékkonferencia

Bedy Vince

születésének 150. évfordulójára

A Győri Egyházmegyei Levéltár

és a

Bedy Vince Alapítvány

tisztelettel meghívja

2016. március 31-én (csütörtök)

10.00 órára

a Győri Hittudományi Főiskola dísztermébe

(Győr, Káptalandomb 7.)

Köszöntők:

Pápai Lajos

megyéspüspök

Lukácsi Zoltán

a Győri Hittudományi Főiskola rektora,

a Bedy Vince Alapítvány elnöke

ELŐADÁSOK

10.²⁰Nemes Gábor (főlevéltáros, GyEL):Bedy Vince élete és munkássága

OKTATÁS, MŰVELŐDÉS, VALLÁSOSSÁG

10.⁴⁰Farkas Zoltán (zenetörténész): Istvánffy Benedek másolatai a győri székesegyház kottatárában

11.⁰⁰Bojtos Anita (PhD-hallgató, PPKE BTK):Hitélet és lelkiség a sopronbánfalvi pálosok vonzásában

11.²⁰Kádár Zsófia (tudományos segédmunkatárs, ELTE BTK):A rekatolizáció ismeretlen munkásai. Tercia probációs jezsuiták Nyugat-Magyarországon a 17. században

Szünet 11.⁴⁰ – 12.⁰⁰

TÁJ, HELYSÉG, ÉPÍTETT ÖRÖKSÉG

12.⁰⁰László Csaba (régész):Adalék a győri székesegyház építéstörténetéhez

12.²⁰Horváth Richárd (tudományos munkatárs, MTA BTK TTI):Ismeretlen középkori erődítés Győr megyéből: Börcs

12.⁴⁰Kelemen István – Nemes András (Soproni Múzeum):A Széchényiek öröksége Fertőszéplakon

Szünet 13.⁰⁰ – 13.²⁰

EGYHÁZ, ÁLLAM, POLITIKA

13.²⁰Fazekas István (egyetemi docens, ELTE BTK):Főpap és hivatalnok: adalékok Lépes Bálint kalocsai érsek, győri adminisztrátor pályájához

13.⁴⁰Klestenitz Tibor (tudományos munkatárs, MTA BTK TTI):Az első regionális katolikus nagygyűlés Magyarországon: Sopron, 1893

14.⁰⁰Petes Róbert (PhD-hallgató,PPKE BTK):Zágon József és a győri egyházmegye titkos kapcsolattartása az 1956-os forradalmat követően

14.³⁰ Emléktábla avatás, koszorúzás – Káptalandomb 13.