
A „Bischofslexikon 1804–1918”, a Fraknói Kutatócsoport pályázati ciklusokon átívelő, még az MTA Lendület-programja keretében elindított megaprojektjének első szakasza 2020 Pünkösdjén fejeződött be. A széleskörű nemzetközi együttműködés keretében megvalósult kutatás eredményeit a berlini Duncker & Humblot kiadó gondozásában megjelent impozáns kötet tartalmazza: Die Bischöfe der Donuaumonarchie 1804 bis 1918. Ein amtsbiographisches Lexikon, Herausgegeben von Rupert Klieber, Band I: Die röm.-kath. Kirchenprovinzen Gran, Kalocsa, Erlau im Königreich Ungarn, unter Mitarbeit von Péter Tusor, Duncker & Humblot, Berlin 2020 (xviii + 661 p). További részletek, a kutatás nemzetközi dimenziói: itt, Bemutatók Budapesten, Rómában, Bécsben. A „hosszú 19. század” kutatásában a vatikáni alapkutatási eredményeket sem nélkülöző egyházmegye-történet áll a Kutatócsoport vizsgálatainak középpontjában. Maga a projekt is római eredetű, akár a kezdeményező Campo Santo Teutonico-rektor, Erwin Gatz († 2011) szerepét, akár a főszerkesztő Rupert Klieberrel másfél évtizede folytatott kooperáció vatikáni levéltári eredetét nézzük.
A második szakasz, vagyis a magyar nyelvű változat („Püspöklexikon 1804–1918”) főbb munkálatai 2023 karácsonyára zárultak le. A magyar lexikon javított, illetve bővített új kiadás. Míg a német lexikon esetében a bécsi főszerkesztőé, Rupert Klieber professzoré volt az ultima manus, addig jelen esetben a szócikkek szerzőié. A dualista monarchia miliőjét megidézve, képletesen úgy fogalmazhatnánk, hogy míg a német, 1.0 változatnál Bécs, addig a magyar, 2.0 kiadásnál Budapest álláspontja érvényesült – kölcsönös szakmai egyeztetéseket követően.
Az eredményeket, jelentőségüket Közép-Európa történetének megismerésében és megértésében mégis a legmagasabb szinten ismertette és értékelte a nemzetközi tudományosság Joachim Bahlckétől kezdve Andreas Gottsmannon át Thomas Winkelbaueren keresztül. (További recenziók, ismertetők itt). Az Erwin Gatz által biztosított kezdőtőke mellett csupán az Österreichisches Wissenschaftfonds (Austrian Science Fund) és az MTA Lendület Program (továbbá a Fraknói Kutatócsoport 2017–2024 közötti költségvetésének töredéke) révén valósult meg. Első körben, 2024 folyamán a projekt legnevesebb szerzőjének, † Adriányi Gábornak a Bevezetése, valamint az egyes egyházmegyék külön-külön, e-fasciculusokban látnak napvilágot. Utóbbiaknál az adott egyházmegye összes püspökbiogrammja megtalálható. A kötetben a német nyelvű változat struktúráját követve a több helyen szolgáló főpásztorok legutolsó egyházmegyéjüknél szerepelnek majd. Maga a kötet az összes e-fasc. publikálását követően, digitális (e-lib.) és nyomtatott formában 2025-ben jelenik meg.
Első lépésben, 2024 Vízkeresztjén † Adriányi Gábor Bevezetése mellett Székesfehérvár, Győr és Pannonhalma szócikkei váltak Open Acess elérhetővé. Ezen egyházmegyéket követte Pécs, Szombathely, Vác, Veszprém; majd Nagyvárad, Erdély, Csanád és Kalocsa-Bács; Szatmár, Eger és Esztergom. Mostantól, 2024. Szent Márton ünnepétől nyilvánosak a még hiányzó felvidéki egyházmegyék: Besztercebánya és Nyitra, valamint Rozsnyó, Kassa és Szepes. Összesítve három latin szertartású római katolikus egyháztartomány anyagát: I: Esztergom 9 egyházmegye; II: Kalocsa-Bács: 4 egyházmegye; III: Eger: 5 egyházmegye, valamint IV: Pannonhalma. Az egyes e-fasciculusoknál minden egyházmegyéhez igyekeztünk saját térképet mellékelni az online-felületen. Ahol ez akadályokba ütközött, ott Magyarország 1894-es egyházi közigazgatási térképének adott részletét használtuk.
A magyar kiadás a főszerkesztő Szirtes Zsófia, valamint Tusor Péter és Rupert Klieber csapatmunkája, melybe korábban Fazekas István és Forgó András is bekapcsolódott. Az olvasószerkesztői feladatokat Lőrincz Zita végzi. Külön köszönet illeti Balogh Margitot az egyházmegyei bevezetőkért, hasznos tanácsaiért. Tengely Adriennek a szlovák szerzők szócikkeinek gondos szakmai lektorálását és könyvészeti augmentálását, az egri és a szatmári szócikkek újraírását, Véghseő Tamásnak pedig az összes (!) görögkatolikus szócikk ellenőrzését, frissítését köszönjük. A görög szertartású római katolikus egyházmegyéket (V.) végül külön kötetben közöljük majd. De jár a köszönet az összes szerzőnek Székesfehérvárról, Szombathelyről, Pécsről, Szegedről, Egerből, Nyíregyházáról; Gyulafehérvárról, Kolozsvárról, Marosvásárhelyről; a Felvidékről/Szlovákiából, Kárpátaljáról; s persze Bécsből és Budapestről. A szerzők közül Gheorghe Gorun Nagyváradról, Bura László Szatmárról, illetve Csíky Balázs, a Fraknói Kutatócsoport Bolyai-ösztöndíjas munkatársa, valamint az időközben elhunyt Adriányi Gábor sajnos már nem érhette meg a teljes Püspöklexikon elkészültét. Adriányi Gábornak – saját, még a korrektúra idején tett közlése szerint – a lexikont bevezető tanulmánya az utolsóként megjelenő írása.
Erről bővebben itt olvashat.