A kötetet április 10-én mutatták be a nagyközönség számára

2024. április 10-én mutatták be A győri székesegyház című kötetet, amely a Győri Egyházmegyei Gyűjteményi Központ gondozásában jött létre. A kötet bemutatóján S.E.R. Dr. Veres András megyéspüspök köszöntötte a jelenlévő érdeklődőket, majd Dr. Tolnay Imre, a Széchenyi Egyetem egyetemi tanára tartott rövid előadást a kötet kapcsán.
Az album-szerű kötet képeivel és tudományos igényű ismeretterjesztő tanulmányaival egyszerre ragadja meg az érzékeket és az értelmet. A székesegyházról készült, szinte észrevehetetlen részleteket is az olvasó elé táró képeket Szabó Béla fotográfus készítette. A bazilika történetéről, berendezési tárgyairól és restaurálásáról a legfrissebb kutatási eredményeket felvonultató cikkeket László Csaba régész és Haris Andrea művészettörténész, Székely Zoltán, a Rómer Flóris Művészeti és Történeti Múzeum igazgatója, Gyarmati András, a székesegyház főrestaurátora és az ELTE Savaria Egyetemi Központ adjunktusa jegyezte. A kötetet Dr. Nemes Gábor, a Gyűjteményi Központ intézményvezetője szerkesztette.
A kötet megvásárolható a Szent László Ajándék- és Kegytárgyboltban (Káptalandomb 13.).

A kötet bemutatójáról és a kiadványról számos sajtóorgánum beszámolt:

https://www.magyarkurir.hu/hirek/kepes-album-keszult-gyori-nagyboldogasszony-szekesegyhazrol

https://www.kisalfold.hu/helyi-kultura/2024/04/kiadvany-szuletett-a-gyori-szekesegyhazrol

https://www.gyorplusz.hu/gyor/konyv-keszult-a-gyori-szekesegyhazrol/ 

Tolnay Imre előadását alább teljes terjedelmében közöljük:

Album a győri Székesegyházról

Genius loci in collis sacer – a hely szelleme a szent dombon
Ha méltó helyre akarsz püspöki templomot emelni a folyók városában, akkor a szent dombra építs – gondolhatta Szent István királyunk és püspöke, akik a győri Székesegyházat vagy annak elődjét alapították, építtették. Városunk legősibb, legszentebb, legrégebben lakott helyén vagyunk: a Káptalandomb több mint 2000 év óta élettel teli térség, kelták, rómaiak és avarok váltották itt egymást, mielőtt őseink birtokba vették volna. Érdekes és azt gondolom, nem véletlen párhuzam, hogy miként az Örök Város, Róma egyik legősibb és legszentebb dombját és terét Capitolium térnek hívják, úgy vele nagyon rokon módon Győr hasonló titulusú dombját is hasonlóan: a káptalan (latinul capitulum) a katolikus egyházigazgatás, ezesetben püspökség testületi szerve, de jelentése a fejezet, fő-szóból eredeztethető. További szép párhuzam, hogy a római Capitolium tér templomát (Santa Maria in Aracoeli) és káptalandombi székesegyházunkat is Szűz Máriáról nevezték el. Tehát itt, a Rába és a Mosoni-Duna összefolyásánál emelkedő, sok-sok kultúrréteget hordozó ősi Collis Sacer-en emeltetett a Székesegyház.

a templom, az évszázadok lelkiségének és alkotói kézjegyeinek esszenciája
Nem tudjuk pontosan, mikor, de valamikor a koronázása utáni években alapította államalapító királyunk, István a Győri Egyházmegyét, így a Székesegyházat, illetve annak elődjét is.
Ha az évszázadok építészeti, művészettörténeti rétegeit végig akarjuk járni és tekinteni, a templomot a Gutenberg tér felől érdemes megközelíteni, ekkor ugyanis romanesque apszisai tárulnak elénk. Pontosabban szemügyre véve a három, vakárkádokkal díszített félhenger alakú szentély közül a jobboldali tartalmazza a legtöbb eredeti építő kváderkövet, ugyanakkor a jobboldali középkori támfalakba két római kori fragmentumot (sírkőtöredéket) is befalaztak, de az egyik biztosan az. A román-kori vaskos, kisablakos, erődszerű falak monumentalitása után, ha balra, délnyugati irányba fordulunk, a reneszánszos, barokkos ablak-ívek fölött gótikus ablakok csúcsíves maradványait pillantjuk meg, majd Győr egyetlen gótikus szakrális épületegységét, a Héderváry-kápolnát. Anjou Károly nevéhez fűződik a székesegyház tatárjárás utáni gótikus bővítése, melynek eredményeként egy nagy háromhajós, boltozott, támpillérekkel megtámasztott, két nyugati tornyú bazilikát képzeljünk el.  Erről az időszakról szép faragott pillérfejezetek és egy Maestas Domini freskótöredék tanúskodnak, valamint a boltozás nyomai a bazilika padlásterében. A késő-gótikus, 14. századi Héderváry- vagy Szent László-kápolna igazi kis ékszerdoboz a főként barokk belső díszítésű templomon belül: sajátos, váltott állású boltozása, gótikus ülőfülkéi, tagozatai és szép arányú ablakai méltó környezetet nyújtanak középkori ötvösművészetünk kimagasló remekének, a Szent László hermának. Lovagkirályunk itt őrzött ereklyetarója ugyanakkor egyik leghitelesebb Árpád-házi portré-ábrázolásunk is. A kápolna, különösen mostani, visszafogott, de átgondoltan lényegre mutató világításával a székesegyház egyik legbensőségesebb, legintimebb spirituális tere.
A 14-15. században Csupor Demeter, majd Szatmári Ferenc püspök építtetett kápolnát, valószínűleg a templom nyugati végébe, a középkori toronyba. Csupor Demeter, valamint Nagylucsei Orbán személyében a Székesegyház 15. századi megújítóit is tisztelhetjük, miként azok volt a 17. században Naprághy Demeter, majd Draskovich György püspökök is. A 15. századi felújítások nyomán kialakult kéttornyú templomot Bonfini, Mátyás király történetírója rendkívül fényes székesegyházként jellemezte. A templom ezután a török idők, majd méltatlan katonai funkciók és villámcsapás okozta tűzvész nyomán újra lepusztult és további újjáépítésre szorult. A 1630-as, 40-es években Giovanni Battista Rava irányította a felújítást, mely munkálatok az évszázad második felében Széchényi György püspök idején is folytatódtak. Új középtorony épült, új orgona szólalhatott meg, új főoltárt emeltek, igazi barokk pompa kezdte jellemezni a Székesegyház belső terét. Szintén a 17. századból származik a templom zarándokok sokaságát ide vonzó ékessége, a könnyező Szűzanya-kegykép is, mely a gyermek Jézus fölé hajoló és imádkozó Szűz Máriát ábrázolja. A bensőséges hangulatú festmény, mint tudjuk Írországból származik, ahonnan a Cromwell-féle üldözés idején menekülve vitte magával, majd hozta Győrbe Püsky János püspöknek köszönhetően Walter Lynch püspök. 1697-ben, Szent Patrik ünnepén a kép véres könnyeket hullatott. Keresztély Ágost győri püspök engedélyezte a kegykép számára oltár emelését, majd 18. század legjelentősebb győri püspöke, Zichy Ferenc építtette a kép számára a mai oltárt, az ő négy évtizedes kormányzása alatt alakult ki a templombelső máig megőrzött barokk összképe, gyönyörű faragású rokokó padjai is ekkor kerültek be.
A székesegyház több oltárának terveit, sőt a további belső felújtás részleteit is Melchior Hefele készítette, a hatalmas mennyezetfreskó és az oltárképek pedig a korszak és a régió egyik legjelentősebb festőjének, Franz Anton Maulbertschnek és tanítványainak a műve. A templom mai külsejének klasszicizáló jellegét Széchenyi Miklós püspök idején, a 20. század első felében megkezdett homlokzat-felújítások során nyerte el. 
A székesegyház mai megjelenését meghatározó belső restaurálásokra már a 20. század második felében került sor, amikor a világháborús károkat is elhárították. Az említett század első felében készült el és a közelmúltban újult meg az előcsarnokba vezető kétszárnyú főkapu, mely Schima Bandi alkotása. Ekkor gazdagodott új műalkotásokkal a Héderváry-kápolna, ahova Boldogfai Farkas Sándor által faragott szarkofág került a 2. világháború idején vértanúhalált halt Boldog Apor Vilmos püspökünk számára. A síremlék mögé Mattioni Eszter készített bizáncias karakterű hímeskő falburkolatot, a színes üvegablakok pedig Sztehló Lili alkotásai. A kápolnában imádkozott Apor püspök lelki üdvéért 1996-os látogatásakor II. János Pál pápa, aki a látogatás után 1997-ben a katedrálisnak „Basilica minor” rangot adományozott.
A székesegyház legutóbbi restaurálása 2017-ben kezdődött el, melynek keretében a templom külső falai is és toronysisakja is megújult, belső ragyogása is teljessé vált, új orgona készült, valamint a világháborúk veszteségeinek pótlására a toronyba a meglévő egy harang mellé 2022-ben hat új harang került, így a jelenlegi állapot az első világháború előtti harang-szám-állapotot tükrözi.

A könyv
Végül mindenképp essék szó e szép kivitelű album alkotóiról: a szerzők név szerint Gyarmati András, Haris Andrea, Jernyei Kiss János, László Csaba, Székely Zoltán voltak, szerkesztője dr. Nemes Gábor, olvasószerkesztői Lukácsi Zoltán és Világi Dávid. A remek fotók Szabó Béla munkái és a 21. századian letisztult, de klasszikus szerkesztési és tipográfiai elveket követő arculata Konrád Sándor műve. A kötet kiadója a Győri Egyházmegyei Gyűjteményi Központ, nyomdai kivitelezője pedig az évtizedek óta magas minőséget nyújtó, Radek József által vezetett Palatia Nyomda, támogatója a Győri Egyházmegye mellett a Nemzeti Kulturális Alap és a Palatia Nyomda.
Köszönöm figyelmüket, e szavakkal bocsátom olvasói-lapozgatói útjára ezt a tetszetős, hiánypótló albumot!

Tolnay Imre
Győr, 2024. április 10.