Ékesség és jámborság

Zichy Ferenc győri püspök élete és kora

A tárlat gróf Zichy Ferencnek (1701–1783), Győr legjelentősebb barokk püspökének életét, 40 esztendőt átfogó főpapi működését (1743–1783) és korát mutatja be. Zichy igazi barokk egyházfejedelem volt, aki költséget nem kímélve alakította ki rangjához méltó rezidenciát: neki köszönhető mai alakjában a Püspökvár és a székesegyház belső kialakítása, amelyeken kora legjelentősebb művészeit foglalkoztatta, mint F. A. Maulbertsch, J. G. Mollinarolo, M. Hefele. A püspök bőkezűségét a városban és az egyházmegyében ezen túlmenően még számos templom, oktatási intézmény, értékes kegytárgy hirdeti. A püspöki udvar életében fontos szerepet játszott a muzsika, Zichy maga is képzett zeneértő volt és a magyar barokk zeneművészet legnagyobb alakját, Istvánffy Benedeket foglalkoztatta a székesegyház karnagyaként, aki számos művet komponált a püspöknek. Zichy püspök a győri egyházmegye életét is újjászervezte, intézkedéseivel helyreállította az alsópapság fegyelmét és elmélyítette lelki életét. Zichy vallásos életében fontos szerepet játszott Mária-tisztelete, illetve a magyar szent királyok kultusza. Támogatta a laikus vallási társulatokat és a korban újnak számító 40 órás szentségimádásokat. A székesegyház vérrel könnyező Mária kegyképét pompás oltárba foglaltatta, amely máig a búcsús zarándokok célpontja. Az 1763-as földrengéstől megmenekülő városért, hálából Szent László napján a szent király koponyaereklyetartó hermájával körmenetet rendelt el, amely szokás napjainkban is az év egyik kiemelt vallási eseménye.

A Győri Egyházmegyei Gyűjteményi Központ időszaki kiállítóterében megnyíló tárlathoz a Magyar Nemzeti Múzeum, az Országos Széchényi Könyvtár, a Magyar Nemzeti Levéltár és az Egyetemi Könyvtár gyűjteményei is ritkán látható, értékes tárgyakkal, dokumentumokkal járult hozzá.