• Németjárfalvi úrmutató
  • Németjárfalvi úrmutató
  • Németjárfalvi úrmutató
  • Németjárfalvi úrmutató
  • Németjárfalvi úrmutató
  • Németjárfalvi úrmutató
  • Németjárfalvi úrmutató
  • Németjárfalvi úrmutató
  • Németjárfalvi úrmutató
  • Németjárfalvi úrmutató
  • Németjárfalvi úrmutató
  • Németjárfalvi úrmutató
  • Németjárfalvi úrmutató
  • Németjárfalvi úrmutató
  • Németjárfalvi úrmutató
  • Németjárfalvi úrmutató
  • Németjárfalvi úrmutató
  • Németjárfalvi úrmutató
  • Németjárfalvi úrmutató
  • Németjárfalvi úrmutató
  • Németjárfalvi úrmutató
  • Németjárfalvi úrmutató
  • Németjárfalvi úrmutató

1500. k. A magyarországi gótikus ötvösség egyik legpompásabb emléke a németjárfalvi úrmutató, mely a rajta lévő szentek tanúsága szerint a klarisszák számára készülhetett. Valószínűleg a budai kolostoré volt, később a pozsonyi rendházba került. Amikor II. József feloszlatta a rendeket, Pozsonyból az akkor Moson megyei Németjárfalu templomának vásárolták meg. A 20. század elején Várady Lipót Árpád püspök (1911-1914) vette meg és adományozta a győri székesegyháznak. Az egy méter magas úrmutató talpán vésett szentek, a csodás fiálékkal, tornyokkal és reneszánsz lombdísszel kialakított ostyaszekrény körül középen öntött, szenteket ábrázoló kis szobrok állnak. A kerek ostyaház mellett Szent Klára és Szent Orsolya alakja látható. A lunula felett, középen a Madonna sugárkoszorúval övezett szobra, lábainál Szent Erzsébet ül egy koldussal. Legfelül a szenvedő Krisztus látható, az őt körülvevő tornyocskák között egy kelyhet tartó angyal alakja bújik meg. Az úrmutató két oldalára Mária Magdolna és Keresztelő Szent János kisebb szobrát helyezte a mester. Az úrmutató klasszikus gótikus arányaival, apró tornyaival szerencsésen ötvözi a gazdag reneszánsz levéldíszítést. A talp peremén vésett vonalas felírás olvasható:  O MATER DEI MEMENTO M I A.